Az első nullkilométeres autóm, csupa szép emlékkel és sok kilométerrel. 2003-ban vásároltam az Autóház Budaörsnél. Fehér, 3 ajtós, 6 légzsákkal. 2009 januárjában adtam el, 120eKm volt az órájában, vezetett szervizkönyvvel, számlákkal. 

2011. márciusában viszontláttam a használtautón, totálkárosra törve, 178.000 km-el ... :(

2011. november 30-án viszontláttam a használtautón, szépen megcsinálták és csak 94.000 km van benne... (a képen a rendszám nem látszódik, de felhívtam a kereskedést és megerősítették ez tényleg az IZG-420) 

2009 augusztusában elkezdődött a szétszerelés, felújítás. Első lépésben a vázig visszabontottuk az  autót, ekkor kezdtek előbukkanni a nem vár hibák. Szerencsére nem sok, de azért volt. A legkritikusabb helyzet a csomagtartóban volt, köszönhetően a megfáradt és egyébként elég rossz konstrukciójú gumikédernek. A víz gyakorlatilag zavartalanul jutott a csomagtérbe. Majd a képeken lehet látni.

Kiderült továbbá amit csak sejtettünk, szerencsére nem volt törött az autó. Nagy szó egy 30 éves autónál, 460eKm-el a háta mögött. Ez csökkenti a kiadásokat, nem kell gittet kapargatni, vázat helyrehúzatni... stb. És akkor egy pár fotó.

Nagyon az elején...

 A motor még a helyén, ezzel nem foglalkoztuk eddig sokat, de kell...

 A régebbi javítások nyomai, főleg a küszöbök eleje és a vízkivezető nyílások rozsdásodtak el.

 Szép kilátások... a homlokfal igen gyászos képet mutatott.

Üresnek tűnik, de még mindig volt mit bontani.

Figyelembe véve az autó állapotát, a homokfúvás mellett döntöttünk, ami a következő bejegyzés lesz.

2009 augusztus

A tervek szerint teljesen vázig visszabontanak, nem vagyok teljesen nyugodt. Mi fog ebből kisülni? A tulaj szerint minden elemet gondosan át fognak vizsgálni, cserélnek, javítanak, gyógyítanak... Ezekre én nem fogok emlékezni, mert darabokban leszek, dobozokban, két garázsban elraktározva. Vajon mi marad meg a "lelkemből"? 

1998-ban kerültem a mostani tulajhoz, aki egy Citroen BX helyett vásárolt. Ekkorra már kicsit elhasználtak, a karosszériámon voltak kisebb sebek, de a nagy zakók elkerültek. A fényezésem matt, a belsőm koszos. Ma már a bontóban kötnék ki, de akkor még így rozzantan is kifizettek értem 180.000Ft-ot! Újrafényeztek, kaptam egy új jobb első sárvédőt, kitakarítottak és újra útra keltem. 2009-ben, mielőtt a teljes felújításom és a boldog nyugdíjas évek előkészületei elkezdődtek volna (OT vizsga) 460.000 Km mutatott az órám. Ezt már éreztem a difimben, búgott zúgott rendesen. 

Vissza egy kicsit az időben... 2003-ig napi használatban voltam, garázs nélkül, de nem hagytam magam! És lám, nem adtak el, hanem pihentettek egy garázsban egészen 2009-ig. Azt mondták itt az idő, felkészítenek OT vizsgára... 

Nemsokára folytatás.

A tulaj szemével:

Nem hiszem, hogy lelke van az autóknak, de néha úgy tűnik mégis. Biztos más is megtapasztalta már:  "Nem indul be ez a szar, mint ha sejtené, hogy el akarom adni..." stb...A napokban nézegettem a felújítás alatt lévő BMW fotóit, és jöttek az emlékek. 12 éve van a család tulajdonában. Kapott rendesen törődést és kínzást is. No és az Alfa, az pedig 10 éve, a másik pedig 12 éve, és a Fordok...

Küzdelmes évek ezek, nem kevés autóval. Legelsőnek az Alfa 75 America ért célba, ő már nem igásló, kiválasztott lett a pusztuló állományból. Télen garázslakó, csak nyáron rohanó. A BMW pedig nemsokára csatlakozik hozzá.

Majd ők mesélnek, nekik hogy teltek ezek az évek.

/ Takip /